Maldív-szigeteki utazás

Gyorslink

Cimkék

Rokon lapok

Maldív-szigeteki történelem

A Maldív-szigetekre első lakói feltehetően a srí lankai Ceylonból, illetve Dél-Indiából érkeztek i.e. 500 évvel. Az apró szigetek több kutató szerint már i.e. 2000 évvel számos tengeri nép kereskedelmi útvonalát keresztezték. A szigeteken élő emberek hite szerint az első telepesek a Redin nevű napimádó nép ősei voltak, tőlük eredeteztethető a még ma is élő gonosz szellemekkel vagy jinnissel kapcsolatos hitvilág és szokásrendszer.

Redinek

A redin népről az i. sz. 500 körüli időkig állnak rendelkezésre adatok, ők valószínűleg teljesen asszimilálódtak a Ceylonból érkező buddhisták és az Indiából érkező hinduk között. Mivel kevés építőanyag állt rendelkeésre, az egyes népek épületeiket a korábbi lakosok házainak alapjaira építették. Ezért tájoltak sok maldiv mecsetet a Nap felé Mekka helyett. Az arab kereskedők távol-keleti vivő utazásaik során a 2. századtól kezdve érintették a szigeteket. A "Pénz Szigete"-ként ismert terület hatalmas mennyiségű kagylópénzt biztosított, mely korábban egyébként nemzetközi fizetőeszköz is volt.

Iszlám

1153-ban a sziget lakói áttértek a muszlim vallásra. A legenda szerint Malé városában egy Rannamaari nevű tengeri dzsinn rendszeresen követelt fiatal szűz lányok áldozat gyanánt. Abu Al Marakat, egy odalátogató észak-afrikai arab elfoglalta az egyik áldozati lány helyét és a Koránból olvasott fel, elűzve ezzel a démont. A maldiv király ekkoriban tért az új vallásra. Később Barakat lett az első szultán. Őt hat szultán dinasztia követte - összesen 84 szultán és szultánné. A 16. században két uralkodó dinasztia uralkodott párhuzamosan: a Malei és a Hilali.

Potugál uralom

A portugálok eleinte csak az Indiai-óceán kereskedelmi útjain akartak nagyobb hegemóniára szert tenni, ezért engedélyt kértek egy erődí és egy üzem felépítésére Malé városában. Később azonban már többet akartak. 1558-ban az Andreas Andre kapitány által vezetett portugál invázió során VI. Ali szultánt meggyilkolták, innentől kezdve 15 évig Andre uralkodott Malé és az ország túlnyomó része fölött. A portugál fennhatóság 1573-ig tartott, ekkor egy szigeti vezető, Mohammed Thakurufaan megtámadta a az egyik nagyobb portugál helyőrséget és földig rombolta. A 17. században a Maldív-szigetek holland, később angol protektorátus alá kerültek, de egyikük sem hozott létre gyarmati államszervezetet a szigeteken. Az 1860-as években Bombaiból érkező Borah kereskedők raktárakat és boltokat létesítettek Malé városában és gyorsan megszerezték a külkereskedelem szinte kizárólagos monopóliumát. II. Mohammed Mueenuddin szultán, akinek elege lett a Borah kereskedők gazdasági embargójából, 1867-ben szerződést  kötött az angolokkal, amely garantálta a szigetek teljes függetlenségét. A Maldív-szigetek így angol protektorátussá vált, a helyiek pedig biztosították az új gyarmatosítók katonai létesítményeinek felépítését.

A szultanátus kora

A szigetek első alkotmányát 1932-ben foglalták írásba. Ettől az időponttól kezdve a szultáni cím megszűnt örökölhető tisztségnek lenni, a mindenkori uralkodó ezóta választás útján kerül hatalomra. 1953-ban megszüntették a szultánságot és Amin Didi vezetésével kikiáltották a köztársaságot. Egy év múlva Didi elnök hatalmát megdöntötték és új szultánt választottak Mohammed Farid Didi személyében. Ugyanekkor az angolok engedélyt kaptak katonai repülőterük újbóli megnyitására az Abu Atollon, az ország déli részén. 1956-ban a Királyi Légierő fejlesztésekbe kezdett a légi bázison és elvállalta a Gan szigetlakók betelepítését. Amikor azonban 1957-ben Ibrahim Nasir lett a miniszterelnök, rögtön a szerződés felülvizsgálatát kérte, követelve a tartózkodás lerövidítését és az éves fizetés megnövelését. Ezután az Addu és Suvadiva (Huvadu) atollok lakosságának a kormányzattal szembeni lázadása következett, ők Nasir azon követelését ellenezték, hogy a britek ne alkalmazzanak helyi munkaerőt. A brit jelenléttől felbátorodva úgy döntöttek, hogy elszakadnak és független államot alapítanak. 1962-ben Nasir hadihajókat küldött a déli atollokra és a lázadást elfojtották. Anglia nem sokkal ezután elismerte a szigetek függetlenségét, 1965-től a Maldív-szigetek teljes mértékben független állam.

A közelmúlt

Az 1968-ban tartott szavazás alapján 1968-ban a szultánságot ismét eltörölték és egy új köztársaságot vezettek be Nasir elnök, vezetésével. Diktatórikus uralma tíz évig tartott, ekkor életét féltve Szingapúrba menekült. Az új elnök a haladó Maumoon Abdul lett. Gayoom azóta hatalmon van, túlélve az 1980-as és 88-as puccsokat. Az utóbbi éveket a modernizálás, a gyors gazdasági növekedés és a legtöbb társadalmi jellemző javulása jellemzik. A fejlődés főbb mozgatórugói a halászat, a túrizmus és a külföldi segélyek voltak. A politika a liberalizáció felé halad, szem előtt tartva a muszlim életformát. Az állami vezetés fő feladata, hogy megőrizze az egyensúlyt a szigetek környezetivédelme és a turizmus, valamint a halászat további fejlesztése között.